Interjúk
Ismerd meg a magyar labdarúgók történeteit közelebbről.
Ebben a rovatban NB1–NB3 játékosokkal készült interjúkat találsz – őszintén a pályáról, célokról és a kulisszák mögötti világról.
Elindulunk... Az első interjú alanyom a FociInterjúk weboldalamon Fiáth Bence volt, aki jelenleg az NBIII-as Dunaújvárosi FC játékosa. Bencével végig vettük az eddigi pályafutását,ahol kérdeztem,őt arról is,hogy mik a jövőbeli céljai. Meg persze arról ,hogy hogyan is érzi magát Dunaújvárosban és mik a céljai a csapatnak és neki személyesen a szezon hátra lévő részében.
Kezdünk!
Hol és hány évesen ismerkedtél meg a focival?
A szüleim elmondása szerint, előbb rúgtam a labdát, mint megtanultam volna járni. Emellett sportoló családban nőttem fel, a nagypapám, illetve a nagybátyám is focizott.
Mi az első emléked a focival kapcsolatosan?
Egy későbbi edzőm bejött az óvodába és egy kis füves pályán próbálta velünk megismertetni a sportág alapjait. Nagyon élveztem ezeket az alkalmakat.
Siófok,Fehérvár,Mtk,Vasas Akadémia,Parma. Ezeknél a kluboknál nevelkedtél. Ezeken a helyeken különböző focit játszanak. Jól gondolom,én-e azt,hogy pont annak köszönhetően,hogy sok helyen tanultad a futballt,jó az alkalmazkadó képességet?
A foci lényege mindenhol ugyanaz, szerencsére mindenhol nagyon jó közösségbe kerültem, könnyen szerzek barátokat, de az alkalmazkodással sem volt problémám. Parmába a világ minden tájáról érkeztek játékosok, tudtuk min megy keresztül a másik, távol voltunk a családjainktól,ezért mindenben próbáltuk egymást segíteni.
Mikor és milyen körülmények között keresett meg a Parma?
Az akkori menedzseremmel megbeszéltük, hogy 16 évesen külföldre szeretnék szerződni, ezért kiküldött rólam pár videót, ezután többször eljöttek személyesen megnézni, majd kihívtak egy próba hétre ahol mindkét fél megtalálta a számításait.
Mennyit kellett gondolkodnod,előtte mielőtt igent mondtál erre az ajánlatra?
Csak pár napom volt eldönteni, maga a váltás gondolata nehéz volt, de tudtam hogy mindig is ezt akartam.
Milyen közeg fogadott kint téged?
Az akadémiák infrastruktúrája elmarad a hazaiaktól, ott kint főként a fiatal játékosokra költenek. Olyan nemzetekből érkeztek játékosok mint Elefántcsontpart, Svédország, Dánia, Albánia, Argentína Ghána, stb. A szerényebb lehetőségek ellenére egy profi közeg fogadott, egy Seria A-s csapathoz méltóan, ahol minden adva volt a fejlődéshez.
Hogy fogadtak az olasz csapattársak?
Mivel Olaszországban nagyjából senki nem beszél angolul, eleinte nehéz volt a kommunikáció. Amint megtudtam ,hogy oda szerződok, nagyon intenzíven elkezdtem olaszul tanulni és amikor kikerültem valószínűleg látták rajtam, hogy be akarok illeszkedni és emiatt mindenki nagyon jól fogadott.
Mennyi idő kellett neked ahhoz,hogy alkalmazkodj a kinti élethez?
Mivel minden támogatást megkaptam pillanatok alatt alkalmazkodtam, de az első pár héten a családom nagyon hiányzott.
A tapasztalatod szerint mi a legnagyobb különbség a két ország utánpótlása között?
Gyakorlatilag az olasz utánpótlásban a világ minden tájáról van konkurencia, óriási a harc a csapatba kerülésért. Valamint magasan képzettek az edzők, több pro licenses edző is dolgozik az utánpótlásban. A labda elleni játékban a pálya minden részén azonnali nyomást helyeznek a játékosokra. Sokkal kevesebb idő van gondolkozni. Mielőtt megkapod a labdát már tudnod kell a következő lépést,persze ezt igyekszünk idehaza is így csinálni.
Ott kint,mit várnak el a fiataltól egy napi edzés munkában?
A mentalitással nem kell foglalkozni mert az alap, ezért azt várják hogy minél magasabb minőségben tudj gyorsan döntést hozni.
Mennyivel másabb az intenzitás egy olasz utánpótlás meccsen,mint itthon?
14 éves korom óta tudatosan készültünk arra hogy külföldön játszak, ezért a hazai klubjaimban mindig olyan helyet választottunk, ahol egy évvel idősebbek között is játszhattam, de még így is jelentős lépés volt felvenni a tempót. Hónapokig minden nap izomlázzal küszködtem, pedig itthon a legtöbbet futók között voltam.
Hogy élted meg,azt amikor felhívtak a felnőtt csapathoz edzeni?
Óriási élmény volt olyan világsztárok társaságban edzeni mint, Buffon, Gervinho, Darmian, Bruno Alves. Egy valóra vált álom volt.
Hogy fogadtak a rutinos Seria A-s játékosok?Mennyire voltak segítőkészek?
Nem is számítottam rá, hogy ennyire segítőkészek és befogadók lesznek.
Amikor az első edzésedre készültél a nagy csapattal,előtte magadba megfogalmaztál valamilyen célt?
Mindenképpen ott szerettem volna ragadni. Valamint azt, hogy minél többször ott edzhessek.
2023 nyarán miért döntöttél a hazatérés mellett?Hogy jött a Budafok megkeresése?
Sajnos egy amerikai tulajdonos lépett a klub élére aki az addig jól működő folyamatot - ami az utánpótlás játékosok felfelé áramoltatása volt, - korlátozta, és inkább kész játékosokat vásárolt, pedig az előtte utánpótlásból felkerültek rendszeresen bizonyítottak. Lejárt a szerződésem, szerettem volna belépni a felnőtt fociba, ezért döntöttem a hazatérés mellett. A budafoki periódusról nem szívesen beszélek.
Mielőtt 2025 februárjába az nb3-as Siófokba szerződtél,előtte volt egy fél éves kölcsön játékod az nb2-es Ajkánál. Mit vártál,ettől a kölcsöntől és,mit kaptál Ajkán?
Mindenképpen több játéklehetőséget és bizalmat szerettem volna. Az Ajka akkor kieső helyen állt kevés eséllyel a bentmaradásra, de a téli felkészülésünk nagyon jól sikerült, összerázódott a csapat ennek köszönhtően az első pár meccsen jól szerepeltünk, majd játékstílust váltottunk amiben kevesebb szerepet kaptam, de összeségében nagyon jól éreztem magam.
Siófokon,aztán nekem legalábbis,úgy tűnt,hogy megtaláltad a számításaidat,sokat is játszottál,jól is ment a játék,mégis úgy döntöttél idén télen,hogy a szintén nb3-as Dunaújvárosba szerződtél. Mi állt ennek hátterében,ha erről mesélnél egy kicsit?
Azt tudni kell, hogy én siófoki születésű vagyok, tehát haza tértem. Valóban jól ment a játék és jól is éreztem magam, de idén a cél csak a bentmaradás volt. Dunaújvárosban viszont merészebb célokat határoztak meg amivel jobban tudok azonosulni. Tetszett az az elképzelés, amit felvázoltak,nekem.
Milyen a csapat jelenleg Dunaújvárosban?Hogy érzed magadat,ott? Sikerült-e már beilleszkedned?
Nagyon jó a csapat, mindenkiben ég a bizonyítási vágy, magasabb szinten szeretne játszani, ami szerintem meglátszik az öltözőben és a pályán is. Nagyon jól érzem magam, a beilleszkedéssel sincs gond.
Hogy érzed,milyen helyezést érhettek el a szezon végéig?
Izgalmassá szeretnénk tenni a bajnokságot, és próbáljuk megnehezíteni a többiek dolgát. Bár kissé nagy a hátrányunk, nyíltan szeretnénk tartani a bajnokságot a végsőkig.
Mi a te személyes célod rövid és hosszú távon?
Szeretnék feljutni a Dunaújvárossal az NB2- be. Hosszútávon pedig visszakerülni külföldre és minél magasabb szinten játszani.
A végére egy könnyedebb kérdés. Ha nem focival foglalkozol,mivel szeretsz a leginkább foglalkozni? Van-e hobbid esetleg?
Több hobbim is van. A barátaimmal néha horgászok, a párommal szeretünk squasholni, illetve wellnessezni, emellett pedig dartsozni is szoktam.
Nagyon szépen köszönöm neked,ezt a beszélgetést és kívánok neked/nektek a szezon hátralévő részéhez sok sikert!
A második interjú alanyom a FociInterjúk weboldalamon Dinnyés Olivér volt, aki jelenleg az NBII-es Szentlőrinci SE játékosa. Olivérrel végig vettük az eddigi pályafutását,ahol kérdeztem,őt arról is,hogy mik a jövőbeli céljai. Meg persze arról ,hogy hogyan is érzi magát Szentlőrincen és mik a céljai a csapatnak és neki személyesen a szezon hátra lévő részében.
KEZDÜNK!
Hol és hány évesen ismerkedtél meg a focival?
Az oviban találkoztam először a focival,úgy nagyjából 5 éves koromban. Viszont,ha azt nézzük,hogy holkezdtem el,ezt a sportágot,akkor válaszom az,hogy aVasasnál.
Mi az első emléked a focival kapcsolatosan?
Nagyon egzakt konkrét emlékem nincsen,tényleg csak annyi,hogy az óvodán belül rugdostuk a labdát.
Milyen közeg jellemezte akkoriban a Vasas utánpótlását? Hogyan tudnád jellemezni?
Hát,akkoriban még merőben más volt az infrastruktúra ott,mint most. Én,még salakon kezdtem el focizni az akadémián.
Hogy kerültél a Vasashoz?
Az egyik barátom a Vasasnál kezdett,el játszani és tulajdonképpen neki köszönhetően,meg persze a szüleimnek köszönhetem,hogy én is,itt kezdhettem el a szervezett focit.
Mit tartasz a legnagyobb sikerednek a Vasas utánpótlásában?-Lehet ez egyéni ill.csapat siker is.
Talán,azt tudnám erre mondani,hogy a kisebb korosztályokban nem volt olyan torna,amiről nem éremmel tértünk volna haza.
Hogy jött 2013 nyarán az UTE megkeresése és miért döntöttél a váltás mellett?
Akkoriban,ez a kiemelt akadémiai rendszer úgy volt,hogy az U13 alatti korosztályok pasaréton edzettek és majd, csak ezután kerültek,át a fáy utcába,ahol már tényleg csak a kiemelt akadémiai csapatok játszottak/edzettek. Szóval az egyik oka az volt a váltásnak,hogy nem feleltem meg a próbajátékon,a másik oka pedig az,hogy abban az évben írtam a központi írásbelimet és mivel újpesten laktunk könnyebb volt,oda járnom iskolába.
2018-ig voltál itt,és az érdekelne ezzel kapcsolatosan,hogy az itt eltöltött évek alatt,miben tudtál a leginkább előrelépni?
Mentálisan mindenképpen,főleg annak tudatában,hogy a Vasastól nekem el kellett jönnöm,mert nem feleltem meg a próbajátékon,azt akkor nekem 14 éves fejjel,nehéz volt feldolgozni.
Ha,jól tudom,te az Újpestben futsaloztál is. Mit adott neked a futsal?
Amikor lett a saját korosztályomban egy futsal csapat,akkor egyetlen egy meccsre mentem le újpesten és eltörtem a lábujjamat.- Szóval nem alakult,ez túl szerencsésen-. Amúgy,meg ezt leszámítva nem tudott sok mindent adni nekem, ez a sportág,mivel csak heti egy edzésre tudtam lejárni újpesten. Az ASI-nál más volt a helyzet,mivel ott csak meccsekre tudtam járni a nagypálya miatt. A futsal meccseket,viszont nagyon élveztem,mert pörgős volt a játék,sokszor értem labdába.
Emlékszel még, az első nagypályás felnőtt meccsedre,ami egy nb3-as meccs volt a VIDI II. színeiben. Fel tudnád esetleg,ezt idézni?
Ha,jól emlékszem ez volt az első szezonom a Vidibe,ráadásul épp a lábujjtörésből jöttem visza. Pont,emiatt nem tudtam teljes értékű munkát végezni. Arra sok esélyt nem láttam,hogy pályára lépjek a felnőttek között,de mivel a tavaszi szezonban jó edzésmunkát tudtam végezni, a már tét nélküli utolsó fordulóban a jelenleg Kecskeméten vezetőedző Tímár Krisztián szavazott bizalmat nekem.
Izgultál nagyon,amikor megtudtad,hogy beállsz?
Elég hirtelen,jött ez a lehetőség,mert másnap még az U19-ben játszomat és utánna szóltak,hogy másnap az nb3-as keretbe is benne lennék. Akkor, sokkal jobban izgultam volna,ha mondjuk egy feszültséggel teli 0:0-nál szállok be,nem pedig már egy lezárt meccsen. Így,azért kisebb volt rajtam a nyomás és mondhatjuk azt,hogy teher nélkül játszhattam.
Számodra,mi volt a legnagyobb kihívás az nb1-es csapat edzésén a tartalék edzéséhez képest?
Nem fogok hazudni,de szerintem én előbb játszottam edzőmeccset az első csapattal mint, hogy edzettem volna velük. A legnagyobb különbség a fizikalitás mellett az volt,hogy technikailag teljesen más szinten kell lenni,meg persze sokkal gyorsabban kell gondolkodni is.
Milyen érzések kavarogtak benned akkor,amikor fiatal játékosként bekerültél egy légióssal teli öltözőbe?
Semmi különös érzés,nem volt bennem. Azt,hozzá kell tenni,hogy mindenki nagyon segítőkészen állt,hozzám.
2022 nyarán a Lendvába igazoltál szlovéniába. Hogy jött, a Lendva megkeresése?
Már 2021 decemberében ,történt egy kapcsolatfelvétel,hogy a ZTE-Lendva kötelékbe igazoljak,de akkor valami miatt ez nem jött össze-. Viszont nyáron nekem lejárt a szerződésem a Vidinél-. A Lendva,viszont azért volt nekem szimpatikus,mert ott volt mögötte a Zalaegerszeg. Ez egy motivációs tényező,volt számomra.
Hogy értékeled a két lendvai évedet?
A csapat szinten egyértelműen a 2.évünket emelném ki,ahol a feljutást sikerült kiharcolni.
A szlovén másodosztályt,milyen szintű bajnokságnak tudnád besorolni?
Valahová az nb2 és az nb3 közé sorolnám. Nagyon nehéz,ezt megmondani,mert teljesen más a két futball kultúra,másrészt meg amikor, én kint voltam,nem volt semmilyen szabály a légiósokra vagy a fiatalokra nézve. A 2.évbe vezették be,hogy 10 szlovén játékosnak kellett lennie a meccskeretbe és 2 fiatal játékosnak a kezdőben.
2024 nyarán a Szentlőrincbe igazoltál. Hogy jött,ez a lehetőség?
Nem feltétlenül az volt a tervem,hogy haza igazoljak,de mégis,így alakult. Aminek persze nagyon örülök,hogy ez,így történt végül,viszont azért nehéz volt haza igazolni szlovéniából. Szerintem,pont az eltérő kultúra miatt,is.
Ezt a szentlőrinci közeget,hogyan tudnád jellemezni?
Mint,Budapesti lakos,ezt úgy tudnám jellemezni a szó legpozitívabb értelmében,mintha lemennénk a ,,vidéki rokonokhoz". Nem egy nagy település,nincs nagy sportkomplexumunk,viszont mindenki ismer mindenkit. Ezzel lehet azonosulni. Ez egy igazi közösség.
Mik a rövid távú és a hosszú távú terveid?
A rövid távú,egyértelmű: valahogy bent kell maradnunk a csapattal az nb2-ben. A hosszú távú célban jelenleg nem gondolkodom,csak abban,hogy valahogy bent kell maradni,ebben a ligában,mert megérdemli ez a város,hogy legyen egy másodosztályú csapata.
Ha,nem a foci: akkor,mivel szeretsz a leginkább foglalkozni? Van-e hobbid esetleg?
Nagyon szeretek a párommal és a kutyámmal kirándulni.